Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Versek - Nektek

Ebben a blogban szeretném megmutatni verseimet nektek. Sokféle témában, persze, még nem egységes stílusban olvashattok itt párat közülük. Előre is köszi azért, hogy erre jártatok, és kívánom, hogy találjatok valami olyat, amit szívesen olvastok. Akár tetszett a "mű", akár nem, nyugodtan írjatok kritikát. Minden véleményre szükségem van :) Szívesen venném, ha néha visszalátogatnátok, hiszen igyekszem újabb és újabb verseket feltölteni.

Friss topikok

  • dobos.ancsusz: @: Csak nyugodtan, változatlanul megtisztelő :) A szokásos kérdés, látod, mindenkitől megkérdezget... (2012.10.29. 22:16) Szalagavatóra
  • Vivcy: Hát nagyon igaz!:D Am grt a versedhez nagyon ügyes !:) (2011.05.19. 07:41) Igen - Nem
  • Teamchee: tökéletes mind a vers, mind az egyetértésem mindenféle szempontból (2010.03.03. 21:31) A döntések legnehezebbike
  • Teamchee: nem elemzem meg semmi, sztem tudod, h mért mondom azt erre és az elözöre, h imádom :P (refrén és i... (2010.02.24. 21:50) Rohanásban erre-arra vágyva ...
  • Teamchee: =) (2010.02.24. 21:20) A képzeletbeli dobozba

2013.02.25. 22:42 dobos.ancsusz

Egy lélekben kivándorolt szava

Vajon ki dönt énrólam: te vagy a jó Isten?
Hogy hova, s miért épp oda születtem
Nem a nemzet, nem a világ határozta meg.
Hogy hol halok meg, s honnan zuhan pokolba
Vagy száll mennybe a lelkem – senki sem mondhatja meg.
Hát miért ítélsz meg, kedves honfitársam, testvérem?

Miért nem vagyok elég magyar neked? 
Beszélek más nyelveket, de fájdalmam, örömöm, 
Könnyem és verítékem mindig magyarul csordul.
Hogy a szívem himnusza, szerelmének édes szava 
Mélyen a szívemben zenél – te nem tudhatod, magyar-e eléggé e dallam.
Hát miért ítélsz meg, kedves honfitársam, hazám lánya-fia?

Miért vagyok áruló, ha mennem kell innen?
Talán úgy tűnik, menekülök, de nem hiszem, hogy utam céltalan
S hogy nem égiek által kijelölt ösvény volna.
Hogy mi indít a világba, hányszor hívom anyámat, a családomat
S hogy nem ott-e az én igazi helyem – senki, s köztük te sem tudhatod biztosan.
Hát miért ítélsz meg, kedves honfitársam, gyermekkorom játszótársa?

Vajon ki dönt énrólam: ti vagy a jó Isten?
Bár szeretném hinni, hogy minden ember jó és testvérek közt nincs rangsor
Tudom, hogy szálka vagyok én is, kis családom is a nagy magyar nemzeti szemben.
Hogy hányszor sajdul meg a szívem rátok gondolva, s mindarra,
Mit gondolkodás nélkül a fejemhez vágtok – senki nincs, ki számot adhatna, annyi szent.
Sajnálom, hogy megítélsz, kedves honfitársam, de vigyázz:
A végítélet napján te is megítéltetsz. S ahhoz nem kérnek majd útlevelet.

Szólj hozzá!

Címkék: nemzet magyarság áruló kivándorlás Isten ki a magyar


A bejegyzés trackback címe:

https://dobosancsusz.blog.hu/api/trackback/id/tr815105525

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása