Nem várok rá.
Láthatod.
Én csak úgy itt vagyok,
És lassan, egyesével számolok
Minden pillanatot. Mert ezt akarom.
Nincs jobb dolgom, pontosan, láthatod.
Én ráérek. Nem izgat, mi zajlik ott.
Ott, ahol van most. Egyáltalán nem
Gond, hogy azt se tudom, hol van az az ott.
Én csak úgy itt vagyok.
És lassan, egyesével átrágok minden
Bonyolult körmondatot. Mert ezt akarom.
Nem zavar, ha nem érdekel senkit.
Én másképp gondolkodom. Hogy ő nem,
Az már nem az én bajom. És nem is érdekel, tudod.
Az se érdekel, aki mást mond.
Én csak úgy itt vagyok,
És lassan, megfontoltan rajzolok
Egy embert, akit keresni sosem fogok.
Nem baj, ha sosem látom többé.
Én túlélem, hiszen nem is foglalkoztat nagyon.
Láthatod, eszembe se jut. Egyáltalán nem
Gond, hogy azt se tudom, rólam mit gondol.
Nem várok rá.
Láthatod.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.