Csak álltál ott, hátizsákkal felmálházva A hátadon. A vonat lassított. Egyre fogytak Az alkalmas pillanatok. Már rég ott hagyhattál volna. De nem. Csak álltál, s bámultál rám. S én is kapaszkodtam A szemeidbe nagyon. A nyakadba borultam. Mást Nem tudtam. Türtőztetnem kellett…
2010.07.16. 23:23 dobos.ancsusz
Új kezdet múltbeli árnyéka
A falról olvadtak a ki nem mondott szavak. Betöltötte a párás levegőt a „semmi sincs”-érzés És a kudarc együttes, átható pánikszaga. Pedig ez is csak egy átlagos nap volt. Nem hibáztam. Csak éltem, ahogy élnem Volt szabad. Mentem, amíg mehettem, Tettem a…
Szólj hozzá!
2010.07.13. 15:47 dobos.ancsusz
Csakúgy.
** hosszú is. meg nem is olyan. inkább magamnak. de hátha nektek is... ** Csipkelődöm veled. Mert nyuszi vagyok, Hogy mást tegyek. De jobban lekötöd A figyelmemet, semmint hogy mellőzhesselek. Különös. De van ilyen. Szeretem. Gondolj, amit akarsz. Finoman, kétértelműen, A…