Egymásra nézve, talán először érezzük

Mindnyájan: igen, ez egy olyan pillanat.

Olyan mikor, nem számít az, hogy

Mennyi mindent másképp látunk,

A lényeg, hogy itt együtt állunk -

S osztállyá váltunk az elmúlt öt év alatt.

Intsünk hát búcsút az elmúlt éveknek,

S öleljük magunkhoz boldogan, mi még megmaradt.

Most kéz a kézben állunk itt együtt

Útra készen mosolygunk egymásra

S nem gondolunk másra,

Csak arra, mi emlékké szelídült –

Ez legyen az útravalónk az igazi világba.

Bejártunk országokat, láttunk idegen tájakat

Kisebb-nagyobb csoportokban gyűjtöttünk

Tapasztalatokat. Néha csalódtunk,

Lázadtunk apróságok miatt,

Voltunk közönyösnek látszó, de

Mégis lelkesen munkálkodó hangyacsapat.

Tudtunk együtt dolgozni, ha úgy hozta

A feladat, s bátran kiálltunk képviselni az igazat.

Nem féltünk az újítástól, kerültük minden sablonosat

Raszta-szívet növesztettünk a kampányhét alatt,

S elhittük: légy boldog! – ez jelmondatunk maradt.

Nem mindig voltunk jók, vonzottuk a harcokat

Mondtak minket inkorrektnek, cinikusnak,

Bár csak félreértettek voltunk, s ebből lett harag.

Sokszor dacoskodtunk, feszegettünk határokat

Nem akartunk senkit sem bántani, csak

Gyermekszívvel védtünk önmagunkat.

Most kéz a kézben állunk itt együtt

Útra készen mosolygunk az álmainkra,

Nem gondolunk arra, mi rossz volt,

Csak arra, mi örök emlék marad.

Egymásra nézve, talán először érezzük

Mindnyájan: igen, ez egy olyan pillanat.

Olyan mikor, nem számít az, hogy

Hányféle egyéniségből áll a csapat,

A lényeg, hogy itt együtt állunk -

S tényleg osztállyá váltunk az elmúlt öt év alatt.